Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Az RTL Klub és a TV2 kaszálhat a Gyurcsány-csomagon Bajban a politikai napilapok. Hazafi Zsolt, www.hirszerzo.hu, 2007. február 7. A politikai napilapok helyzete a leginkább instabil a magyar médiapiacon – állítja Máth András, a Ringier Kiadó kutatási igazgatója. A szakember szerint az MTV esetében kevésbé a piaci kérdések döntõek, miként a Duna Televízió is "a politikai kapcsolatok ápolására fordítja a legnagyobb figyelmet". A média világában 2007-ben nagy csodák nem várhatóak, mindenki a jövõre gyúr. A dolgozat teljes szövege innen letölthetõ. Máth András A magyar médiapiac kilátásai 2007 címû tanulmányának egyik alapvetése, hogy az államháztartási egyensúly visszaállítására tett lépések – azaz a megszorítások – az olvasói piacnál is jobban hathatnak a hirdetõi piacra, hiszen éppen a reklámipar az, amely a belsõ fogyasztásra irányul. A romló vagy romlónak érzett életszínvonal nyilvánvalóan fogyasztáscsökkenéssel jár, amely nyilván a kommunikációs költségek újragondolását hozza magával.   A kutatási vezetõ szerint "legtöbb jelentõs hazai médiavállalkozás erõteljes gazdasági szorításban van, ezért ebben az évben kénytelen-kelletlen meg kell tennie azokat a változtatásokat, amelyek hatására 2008-2009-ben sikeres újdonságokat lesz képes indítani, jelenlegi termékeit átalakítani". A fogyasztói piacon 2006-ban továbbra is tartottak a korábbi strukturális folyamatok, így különösen az internet szerves (nem ugrásszerû) növekedése, illetve az ún. szeriõz termékek iránt lassan, de állandóan csökkenõ érdeklõdés, melyet még a tavaszi-õszi felfokozott politikai izgalom sem tudott teljes mértékben ellensúlyozni. Folytatódott a rádiózásban tapasztalható fragmentálódás, illetve az országos földfelszíni televíziók nézettségének lassú lemorzsolódása.   Bajban a minõség? A szeriõz, azaz az igényes sajtóval több helyütt is foglalkozik a tanulmány, többek között megállapítva, hogy az internet hatására megváltozott lapolvasási funkciók elérik a napilapokat is. A hírfogyasztás igénye és tartalma változik, a napilapok a kommunikációs térben az 5-10 évvel ezelõttihez képest eltérõ szerepet töltenek be.   Aktuális lapjárás Visszaestek az életmód és a nõi magazinok eladásai, miközben a közéleti lapok általában stagnálnak. A tavalyi év utolsó hónapjaiban a Népszabadság átlag 144 ezer példányban, a Blikk 238 ezer, a Magyar Nemzet 70 ezer, a Népszava 26 ezer, a Világgazdaság 14 ezer, a 168 Óra 33 ezer, a Figyelõ 15 ezer, a Heti Válasz 24 ezer, a HVG 93,5 ezer, a Magyar Demokrata 32 ezer példányban fogyott. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest érdemben csak a Heti Válasz tudott növekedni, mintegy 23 százalékos arányban. ( A Magyar Terjesztés-ellenõrzõ Szövetség 2006 negyedik negyedévi gyorsjelentése) Egyébiránt a nyomtatott sajtóban példányszám-növekedés nem várható, sokkal gyakoribb az új márkák piacbõvítõ hatása. Ugyan az elõfizetõi logisztikai szolgáltatások piacán a Magyar Posta terjesztési monopóliumának megszûnése komoly hatást gyakorol, de ezt 2009-ben fogja a legtöbb érintett érzékelni.   "A Ringier Kiadó legnagyobb kihívása egyértelmûen a 2002 decemberében megvásárolt Népszabadság többségi tulajdonának hasznosítása. 2006 végén új vezérigazgató került a Népszabadság élére. Mindennek azért nagy a jelentõsége, mert a Népszabadság példányszáma követi a korábbi évek trendjét, és ez immár a kereskedelmi bevételekben is megmutatkozik" – fogalmazott meglehetõsen óvatosan a piacvezetõ politikai napilap pozíciójáról Máth András.   A HVG kapcsán megjegyezte, hogy a hetilapnak nem sikerült megállítania olvasóinak lassú lemorzsolódását és ezzel nyilván romlott a profitstabilitása, ellenben még mindig nyereséges. Szerinte a hetilap számára a legfontosabb kérdés az lesz, vajon milyen eszközökkel képes bõvíteni a közönségét. Akár kritikaként is felfogható, hogy Máth áttételesen azt is "ajánlja": a HVG "márkakiterjesztéssel" új, 25-35 év közöttieknek érthetõ nyelvezettel megszólaló kiadványt jelentessen meg.   A politikai napilapok (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Népszava) helyzete a leginkább instabil a magyar médiapiacon. A bevételeik alapján a piacról kellene megélniük, hiszen nincs olyan ideológiai alapon létezõ finanszírozói bázisuk, mint a közmédiumoknak. Ellenben a választott világnézettõl függõ méretû, de korlátos a fogyasztói bázisuk. Ráadásul az idei év választások híján politikai szempontból eseménytelen évnek ígérkezik. (Legalábbis a tanulmány megírásakor, év elején még így tûnhetett – a szerk.) A politikai napilapok azzal érhetnének el bõvülést, ha új célközönség felé nyitnának, de ennek akadálya éppen az, hogy a lemorzsolódási hullámok után "megmaradt" rendszeres olvasóik nagyon erõteljesen ragaszkodnak a jelenlegi hangvételhez, stílushoz – foglalható össze e lapok 22-es csapdája.   Politika és televíziózás A bulvár-napilapok korábbi fejlõdése már 2004 végétõl megtorpant, és 2006-ra sem kapott újabb lendületet. A Blikknek "adottak a célok", hiszen egyrészt az elmúlt két-három év példányszám-stagnálását kell "valahogyan növekedésre fordítani", másrészt pedig a Blikk Nõkkel elindított márkakiterjesztés folytatása "lenne logikus lépés", igaz, a magazindivíziójuk portfolió-bõvítése "feltételez további fejlesztéseket" is. Vélhetõen tovább csökken az országos földfelszíni televíziók össznézettsége, ezért a két nagy kereskedelmi csatorna számára kritikus lesz a nézõk visszahódítása, így feltehetõen sokkal erõsebb marketinget fognak alkalmazni.   "Világossá vált, hogy a két kereskedelmi csatorna között erõsebb lesz a kooperáció hosszú távon, mint a verseny, hiszen már mindkettõ számára kis híján indifferens az egymáshoz viszonyított nézettségi verseny" – írta a kutatási vezetõ, aki szerint a nézõvándorlás tovább fogja erõsíteni a tematikus adókat. Érdekes állítást is tesz Máth, miszerint úgy az RTL Klub, mint a tv2 esetében a romló életszínvonal akár segíthet is a helyzetük megerõsítésében, mivel a csökkenõ jövedelmek miatt lehet, hogy a szabadidõs programok helyett többen ülnek majd a képernyõk elé.   Az MTV esetében – mint minden évben – kevésbé a piaci kérdések lesznek a döntõek, hanem sokkal inkább a bevételeinek nagyobb hányadát adó állami forrásokat kezelõ intézményekkel és vezetõkkel való kapcsolat. Mivel a nézettség jó érv a politikai felé is a közönség kiszolgálását illetõen, éppen ezért várható, hogy további szórakoztató programokban igyekeznek erõsíteni – fogalmazott az átfogó elemzés.   A Duna Televízióról megjegyzi a tanulmány: "nem lehet elhallgatni, hogy a közszolgálati médiumokra jellemzõ költségvetési függés okán a Duna Televízió továbbra is elsõdleges feladatként a politikai kapcsolatok ápolására fogja fordítani a legnagyobb figyelmet úgy programszerkesztésében, mint a marketingjében". Hazafi Zsolt A dolgozat teljes szövege innen letölthetõ. Az RTL Klub és a TV2 kaszálhat a Gyurcsány-csomagon. Bajban a politikai napilapok., www.hirszerzo.hu, 2007. február 7.